Ha a csomagolásán HT jelölés szerepel, akkor hőkezelő kamrán ment keresztül. Az eljárást egyszerű leírni, és meglepően pontos munkát kíván helyesen elvégezni, mert a szabvány, amelynek meg kell felelnie, arról szól, mi történik a faanyag belsejében, nem pedig arról, mit mutat a kamra levegőhőmérséklete.
A követelmény
Az ISPM 15 egyetlen számot rögzít, és ez a szám számít: a fa magjának el kell érnie az 56 °C-ot, és 30 percen át folyamatosan ezen a szinten vagy afölött kell maradnia, a faanyag teljes keresztmetszetében. Nem a felületen, nem átlagban, és nem a ciklus során összeadódó 30 percben — hanem 30 megszakítás nélküli percig, a rakomány legvastagabb darabjának leghidegebb pontján.
Ezért tart egy kezelési ciklus órákig, nem fél óráig. A kamrának minden deszka külsejéből a közepéig kell juttatnia a hőt, a fa pedig jó hőszigetelő. Egy vastag raklaptalp-kocka jóval lassabban melegszik át a magjáig, mint egy 22 mm-es fedéldeszka, és a ciklust a rakomány legkedvezőtlenebb darabjához méretezik.
Az alternatív program, a dielektromos hevítés, a teljes keresztmetszetben 60 °C-ot ér el egy összefüggő percen át. Ez az eljárás nem kívülről befelé, hanem a teljes térfogatában melegíti a fát, ezért olyan rövid a szükséges idő. Egyes terméktípusoknál nagy volumenben alkalmazzák, az európai csomagolásgyártók többsége azonban hagyományos kamrás hőkezelést üzemeltet.
Hogyan zajlik egy ciklus
A gyakorlatban a kezelő úgy rakja be a kamrát, hogy a levegő minden rakat körül áramolni tudjon, hőmérséklet-érzékelőket helyez a legnagyobb keresztmetszetek magjába és a rakomány leghidegebb pontjaira, majd addig futtatja a ciklust, amíg az érzékelők vissza nem igazolják a program teljesülését. A lényeg a rögzítés: a fába helyezett érzékelők hőmérsékleti naplója nélkül semmi sem bizonyítja, hogy a kezelés megtörtént, és az utána felvitt jelölés értelmét vesztené.
A berakodás fontosabb, mint sokan gondolják. A szorosan megpakolt, elzárt légáramlású kamra tökéletesen megfelelő levegőhőmérsékletet mutathat, miközben a rakomány közepe messze lemarad. Többek között ezért érdemes a kezelést a csomagolás gyártójával elvégeztetni, ahelyett hogy utólag, egy éppen szabad kamrával rendelkező vállalkozásra bíznánk.
A kezelés nem szárítás
A hőkezelés és a mesterséges szárítás gyakran ugyanazt a berendezést használja, ezért keverik össze őket. A céljuk azonban eltérő:
- A hőkezelés növényegészségügyi intézkedés. Meghatározott időt és hőmérsékletet céloz meg a rovarok és a fonálférgek elpusztítása érdekében. A nedvességtartalomra nézve nincs előírt végállapota.
- A mesterséges szárítás egy nedvességtartalmi értéket céloz meg — ezt rendszerint az abszolút száraz tömeg százalékában adják meg —, hogy a fa méretstabil legyen, és sokkal kevésbé kedvezzen a penésznek.
A hőkezelt deszka nedvesen is elhagyhatja a kamrát. Sőt: a nyers faanyagon lefuttatott rövid HT-ciklus a felszínre hajtja a nedvességet, és ha ezt a csomagolást ezután fóliázzák és konténerbe rakják, éppen a felületi penészedés ideális feltételeit teremtette meg. Ha terméke érzékeny az elszíneződésre, vagy az útvonal hosszú és párás, a megrendelésben adjon meg nedvességtartalmat is, a HT-követelménytől külön. Ez külön tétel, és gyakran külön ár is tartozik hozzá.
Mi lett a gázosítással
A további kezelési kódok, amelyekkel találkozhat, az MB (metil-bromid) és az SF (szulfuril-fluorid). A metil-bromid hosszú éveken át a hőkezelés alapértelmezett alternatívája volt, és ma is felbukkan egyes régiókból érkező csomagolásokon. Ózonkárosító anyag, amelynek használatát az Európai Unióban megszüntették, ezért az európai gyártók nem kínálják.
A vevő számára ez leginkább egy irányban számít: ha a beérkező csomagoláson MB jelölés van, az elárul valamit arról, hol gyártották, és egyes címzetteknek saját szabályaik vannak az ilyen csomagolás elfogadásáról. A kimenő európai szállítmányoknál a HT a gyakorlati válasz.
Kérgezés, és a részlet, amelyen sokan elcsúsznak
Önmagában a kezelés nem elég. A fát kérgezni is kell. A szabvány megtűr kisebb kéregmaradványokat: a hosszúságtól függetlenül a 3 cm-nél keskenyebbeket, illetve az ennél szélesebbek közül azokat, amelyek felülete darabonként 50 cm² alatt marad. Ezen túl a kérget el kell távolítani.
Ez a gyakorlatban valódi visszautasítási ok, és a kész raklap szemrevételezésekor könnyű átsiklani fölötte, mert a kifogásolt kéregcsík többnyire az alsó deszka aljára esik, ahová senki sem néz.
Megváltoztatja-e a hőkezelés a fát?
Az ISPM 15 szerinti programoknál csak alig. Az alkalmazott hőmérsékletek jóval elmaradnak a faanyag hőkezeléses modifikációjánál használtaktól, ahol a fát 180–230 °C-ra hevítik, hogy tulajdonságai tartósan megváltozzanak. 56 °C-on a fa legfeljebb kissé sötétedik, veszít a nedvességéből, szilárdsága pedig lényegében változatlan marad. Ne számítson arra, hogy a kezelt csomagolás másképp néz ki vagy másképp viselkedik, mint a kezeletlen — éppen ezért létezik a jelölés, hiszen szabad szemmel nem lehet megállapítani.
Gyakorlati szempontok vevőknek
- Kérdezze meg, házon belül történik-e a kezelés. A saját kezelés azt jelenti, hogy a gyártó felügyeli a berakodást, az érzékelők elhelyezését és a nyilvántartást, és rendszerint rövidebb átfutási időt is jelent, mintha a kész csomagolást külső kezelésre küldenék.
- Kérje el a nyilvántartási számot, amely alatt a jelölést felviszik.
- Ha a penész vagy az elszíneződés gondot okozna, a nedvességtartalmat külön adja meg — önmagában a HT nem garantál száraz faanyagot.
- Ne feledje, hogy a kezelt és át nem alakított csomagolás teljes élettartamára megtartja a jelölését, tehát a többfordulós ládát nem kell minden útnál újrakezelni.
A hőkezelést saját judrėnai telephelyünkön végezzük, így a kezelés és a jelölés a gyártási ütemterv része, nem pedig a végére illesztett külön szakasz.
