A szállítási sérülések többsége nem balszerencse. Olyan rakomány, amelyet soha nem rögzítettek a rá ható erőkhöz, olyan csomagolásban, amelyet soha nem terveztek ezeknek az erőknek a továbbadására. Az érintett számok közzétett adatok, és konkrétabbak, mint a legtöbben gondolnák.
Mi éri valójában a rakományt
A rakományrögzítést a nehézségi gyorsulás hányadában kifejezett gyorsulásokra számítják. Közúti szállításnál:
- Előre: 0,8 g — a fékezés messze a legnagyobb erő
- Hátra: 0,5 g
- Oldalirányban: 0,5 g
Egy egytonnás tárgyat tehát nagyjából 800 kg-nyi előreható erő ellen kell megtámasztani. Ezt következetesen alábecsülik; az a rakomány, amely az álló pótkocsiban „szilárdnak érződik”, még nincs rögzítve.
Tengeri szállításnál az értékek a tengerterülettől függnek, és érdekes módon a keresztirányú erők a meghatározók:
- 8 m-ig terjedő szignifikáns hullámmagasság: 0,3 g hosszirányban, 0,5 g keresztirányban
- 8–12 m: 0,3 g hosszirányban, 0,7 g keresztirányban
- 12 m fölött: 0,4 g hosszirányban, 0,8 g keresztirányban
Egy meglepő részletet érdemes megérteni: a legkisebb függőleges gyorsulás annál kisebb, minél viharosabb a tenger — a legrosszabb körülmények között 0,2 g-ig csökken. A kisebb leszorító erő kevesebb súrlódást jelent, amely a rakományt a helyén tartja, így viharos tengeren az óvatos tervezési eset az a rakomány, amely pillanatokra szinte súlytalanná válik.
Vasútnál a csomagolástervezőnek az ütésértéket érdemes megjegyeznie: a 150 ezredmásodperces vagy annál rövidebb ütközések elérik az 1,0 g-t, és a szabvány kifejezetten kimondja, hogy ez az érték használható a csomagolás tervezéséhez. A vasúti tolatás az, ahol a ládák tönkremennek.
Súrlódás: két tény, amely a fának kedvez
A rakomány, a csomagolása és a járműpadló közötti súrlódás végzi el a rögzítési munka nagy részét. A közzétett tapadási súrlódási tényezők két olyan megállapítást tartalmaznak, amelyek közvetlenül fontosak a csomagolás kiválasztásánál:
A fűrészelt felületű faanyag mintegy 50%-kal jobban tapad a gyalultnál. A fűrészelt faanyag vagy a faraklap rétegelt lemezen 0,45-ös súrlódási tényezőt ad; a gyalult fa ugyanezen a felületen 0,30-at. Rozsdamentes acélon 0,30 áll szemben 0,20-dal. A fűrészelt felületű talpfa vagy alátétfa tehát rögzítési tulajdonság, nem felületi hiba — ha egy beszállító felajánlja, hogy simára gyalulja az alátétfákat, az visszalépés.
A fa raklap több mint kétszer olyan jól tapad, mint a műanyag. A fa rétegelt lemezen 0,45; a műanyag raklap ugyanezen a felületen 0,20. Rozsdamentes acélon 0,30 áll szemben 0,15-dal. Ez a fa és a műanyag összevetésének egyik legerősebb, szabvánnyal alátámasztott érve, és ritkán hangzik el.
Két megszorítás, amely többet nyom a latban, mint maguk a számok:
- Ha az érintkező felületek nincsenek tisztára söpörve, az anyagoktól függetlenül legfeljebb 0,3-es súrlódási tényezővel szabad számolni. A por, a törmelék és a kiszóródott granulátum tönkreteszi a súrlódást, a koszos pótkocsipadló pedig bármely csomagolóanyag előnyét semlegesíti.
- A raklap és a rakomány közé kerülő zsugorfólia szintén 0,3-ra csökkenti a tényezőt. A fólia az egységrakomány-képzést szolgálja, nem a rögzítést.
- Közvetlen kikötésnél a mozgási súrlódást a tapadási 75%-ának veszik.
Erőt továbbító szerkezeti megoldások
A csomagolás csak akkor segít, ha az erőknek van hová távozniuk. A gyakorlatban:
- Tervezzen bele kikötési pontokat. A közvetlen kikötés tényleges szilárdságát a lánc leggyengébb eleme határolja be — és ebbe beletartoznak az Ön csomagolásán lévő rögzítési pontok is, nemcsak a járműben lévők. Az a láda, amelynek van teherbírási értékkel megadott, betervezett kikötési pontja, valóban jobban rögzíthető termék.
- Ismerje a jármű korlátait. A konténerpadló kikötőgyűrűinek biztonságos terhelhetősége legalább mintegy 10 kN, újabb dobozoknál gyakran 20 kN; a felső oldalgerendán lévő pontoké mintegy 5 kN. Gyakori hiba olyan rögzítés tervezése, amely többet kíván, mint amennyit a konténer adni tud.
- A kikötés szöge számít. A csúszás megakadályozásához a kikötés függőleges szöge lehetőleg 30° és 60° között legyen. Ezen a tartományon kívül vagy oldalra húzza a rakományt, vagy pusztán lefelé szorítja.
- Ahol lehet, a kitámasztás jobb a kikötésnél. Az erő közvetlen átadása a jármű szerkezetébe megbízhatóbb a súrlódásnál. Hogy érzékeltessük, mire képes a faanyag: hat darab 5 × 10 cm-es lécből álló, 2,2 m szabad fesztávú kitámasztó fal mintegy 24 kN ellenállást ad — ez a legviharosabb tengeri körülmények között is elég 7,5 tonna megtartásához.
A tervezési kérdések, amelyek megelőzik a kárigényeket
Amikor egy sérült küldeményt megvizsgálunk, az ok rendszerint öt dolog egyike, és mindegyik eldönthető már a tervezés szakaszában:
- Az alap nem bírta a mozgatási erőket — a villák vagy a hevederek oda kerültek, ahol semmit nem terveztek a felvételükre.
- A rakományt nem rögzítették az alaphoz, így az ép csomagoláson belül elmozdult, és tönkretette önmagát.
- Nem számoltak az egymásra rakással, a szállítmányozó viszont egymásra rakta a ládákat.
- A sarkok védtelenek maradtak, pedig az ütközési sérülések szinte mind ott keletkeznek.
- A csomagolás külsején semmi nem közölte, amit a rakodónak tudnia kellett — nem volt súlyponti jelölés, hevederezési pont, halmazolási korlát.
Az utolsónál érdemes elidőzni, mert a jelölés olcsó, a hiánya viszont drága. A kezelési jelképek szabványosítottak, és a „hevedert ide” jelölés megmondja a darukezelőnek, hová tegye a hevedert, azt viszont nem, hogyan; a súlyponti jelölésnek csak akkor van értelme, ha a súlypont nem középen van, és csak akkor egyértelmű, ha két szomszédos lapon szerepel. A tömeg feltüntetése 1000 kg bruttó fölött kötelező.
Van egy felelősségi vonatkozása is: ha a kezelési jelölés hiányos, a szállítás vagy a tárolás során kárt okozó felek mentesülhetnek a felelősség alól. A jelöletlen csomagolás így más hibájából az Ön kárát csinálhatja.
Ha egy adott viszonylat rendre kárigényeket termel, leírás helyett küldjön nekünk fényképeket a sérülésekről. A mintázat — összenyomott sarkok, meghasadt alap, elmozdult tartalom — rendszerint azonnal megmutatja az okot, a megoldás pedig gyakran kisebb tervezési változtatás, nem pedig több anyag.



